Május 15-én Karácsony Gergely bejelentette indulását a hatpárti együttműködés miniszterelnök jelölti előválasztáson és útjára indította a 99 Mozgalmat. A 99 Mozgalom hitvallása egy Deák Ferenc idézettel kezdődik: „…nem az a boldog ország, hol legtöbb gazdag ember, hanem az, hol legkevesebb szegény ember vagyon”.

A Szikra Mozgalom tagjai ennek a szellemiségnek a jegyében csatlakoztak a 99 Mozgalomhoz és támogatják Karácsony Gergely előválasztási kampányát. Nem ez az első eset, hogy szövetséget kötünk egymással: a 2019-es önkormányzati választások során is támogatott jelöltjeink között volt, sőt, a választás előestéjén közösen foglaltuk el a budapesti Városházát!

Az elmúlt két év, nehézségeivel és hiányosságaival együtt megmutatta számunkra, hogy jelentős változások érhetőek el a magyar politika jelenlegi intézményrendszerén keresztül is. Számunkra az épülő Lakásügynökségek, a megóvott zöldterületek, az új kerékpárutak, a munkanélküliségtől megvédett fővárosi dolgozók és a Szabolcs utcai kórházért való kiállás mind együttműködésünk és bizalmunk fenntartására adnak okot.

Kétségtelen, hogy a “boldog ország” megvalósításához a kormányváltás nem elégséges, abban viszont biztosak vagyunk, hogy szükséges lépés. Mind az előválasztási kampányban, mind pedig a 99 Mozgalomban azért dolgozunk, hogy megjelenítsük a rendszerkritikus baloldal programját, a dolgozók, a közfoglalkoztatottak, a lakhatási válsággal küzdők és a szociális ellátásra szorulók érdekeit. Kiemelten fontos számunkra, hogy a zöld gondolat, a közösségi tulajdoni formák, a demokratikusan kezelt közvagyon és a mindenki számára elérhető közszolgáltatások képviselve legyenek a kormányváltásra készülő ellenzék programjában.

Mindehhez elengedhetetlen, hogy ne csak az elmúlt tizenegy, hanem az elmúlt harminc év népnyúzó politikai intézkedéseivel is szembenézzünk, hiszen ez az első lépés ahhoz, “hogy a hatalom embereit leváltsa az emberek hatalma.”

Bízunk benne, hogy a 99 Mozgalomban, akárcsak Jámbor András képviselőjelöltünk kampányában alkalmunk nyílik a választópolgárok széles rétegeivel találkozni, megismertetni velük gondolatainkat. Továbbá, hogy bevonhassunk minél többeket azon politikai munkába, mely a helyi közösségektől az országos képviseleti intézményekig igyekszik a hatalmi és tőkelogikával szemben a szolidaritás és a fenntarthatóság elveit gyakorlatba ültetni.

Szervezetünk a kezdetekben Szabad Budapest néven választói mozgalomként indult útjára. Baloldali és zöld szempontból támogatható jelöltek kampányát, például Pikó Andrást, Baranyi Krisztinát és Karácsony Gergelyt, segítettük azért, hogy az önkormányzati politika szintjén teremtsünk meg egy élhetőbb, igazságosabb, fenntarthatóbb és közösségibb Budapestet. A 2019-es önkormányzati választáson önálló akciókkal, klasszikus kampánytevékenységekkel és online kommunikációnkkal az alábbi célokért küzdöttünk: a megfizethető lakhatás, a fenntartható és zöld város, illetve a köztereink visszaadása a városlakók számára, hogy használatuk ne ütközzön fizikai és anyagi akadályokba. A kampányban fontos politikai tapasztalatokat szereztünk, megszerveztük Tarlós István búcsúbuliját és ami a legfontosabb, minden jelölt, akit támogattunk sikeresen zárta a választásokat Ennek a sikernek a tapasztalata jelentette a fő motivációnkat, hogy folytassuk a munkát és rendszerkritikus baloldali mozgalommá szerveződjünk. Olvasd el eredeti értéknyilatkozatunkat, vagy a bemutatkozó cikkünket a Mércén!

2019 őszén, az önkormányzati választások utáni megváltozott politikai helyzetben időszerűvé vált, hogy a politikai képviselet nélküli zöld, feminista és rendszerkritikus szervezetek, portálok, műhelyek és informális csoportosulások között párbeszéd alakuljon ki egy lehetséges közös politikai stratégia kialakításáról. Kezdeményezői voltunk egy erről szóló egyeztetésnek, melynek folyamatát megszakította a márciusban kezdődő járványhelyzet és azzal együtt járó társadalmi válság. Az új helyzet új irányt adott a részt vevő szervezetek együttműködésének. A kezdeti szakaszban a válság keretezése volt a fókuszban - itt olvashatók a Szolidaritási Akciócsoport programadó írásai. A Szikra Mozgalom önkormányzatokkal és szakszervezetekkel koordinálva közösségi maszkvarró és fertőtlenítőszer-készítő műhelyeket szervezett, a Szolidaritás a válságban csoport igazgatásával törekedett ösztönözni a segítségnyújtás minél szélesebb kibontakozását, valamint megkezdtük podcastünk sugárzását, melyben a válságra adott lehetséges válaszokat vitattuk meg meghívott szakértőkkel, és egy kerekasztal beszélgetést szerveztünk az önkormányzatok oktatásban való részvételéről. Mostanra a Szolidaritási Akciócsoport tagszervezeteinek száma jelentősen növekedett, közöttük új kapcsolatok jöttek létre és izgalmas szakpolitikai műhelymunkák kezdődtek. Örömünkre szolgál, ha mi is hozzátehetjük részünket ehhez az építő munkához.

A lakhatás alapjog, nem árucikk!A 2020 nyarán számos más szervezettel összefogva (A Város Mindenkié, Táncsics – Radikális Balpárt, Utcáról a Lakásba Egyesület) kezdtünk kampányolni a rövidtávú lakáskiadás korlátozásáért. A lakások turisztikai célú használata csökkenti az elérhető bérlakás-állományt, így nagymértékben növeli az állandó lakhatás árát. Azért kampányolunk tehát, hogy az önkormányzatok korlátozzák a magánlakások turisztikai felhasználását, ezért utcára mentünk, szórólapoztunk, petíciót indítottunk és minden felületünkön képviseltük a lakhatási válság megoldási lehetőségeit. Kampányunk célja, hogy az önkormányzatok a turisztikai célú lakáskiadást lakásonként évi 30 napban korlátozzák, így növelve a hosszútávú bérleményként elérhető lakások számát, továbbá, hogy szociális lakásügynökségek jöjjenek létre, melyek segítenek a legszegényebbeknek lakáshoz jutni. A COVID-19 járvány hatására enyhült a turisztikai nyomás, így Budapesten az albérletárak is csökkentek, hisz számos lakás tért vissza a hosszútávú lakáskiadás piacára. Ez bizonyítja, hogy a lakhatási válság enyhíthető a turisztikai célú lakáskiadás korlátozásával, megfelelő önkormányzati szabályozással a COVID után is elérhetőbb lehetne a lakhatás a legszegényebbek számára is. Kampányunk tehát nem ért végett, továbbra is a probléma rendszerszintű megoldását sürgetjük.

2019 végén, a Törökország szíriai agressziója nyomán kialakult tiltakozáshullám után merült fel egy olyan konferencia ötlete, mely a lehető legtágabb perspektívában vázolja fel korunk antikapitalista politikai alternatíváit. A Szolidaritás Rojavával és a Nők Rozsaváért csoportokkal, valamit az Eszmélet folyóirattal és a Táncsics - Radikális Balpárttal közösen szervezett eseményt eredetileg márciusra terveztük, hogy a perzsa új évvel, a Newrozzal egy időben egyszerre lehessen tartalmas politikai viták és a helyi kurd közösség kulturális rendezvénye is. A konferenciát, melyre számtalan előadó - többek között Tamás Gáspár Miklós - is vendégünk lett volna, a járvány kitörése miatt le kellett mondanunk. Ez a szerencsétlen fordulat nem szegte kedvünket, sőt, a megváltozott körülményeket lehetőségnek tekintettük, hogy a meghívottak körét jelentősen kitágítsuk Végül az Iszlám Állam felett győzelem évfordulóján, december 10-11-én online tartottuk meg a közel 18 órás konferenciát, 20 blokkal, 10 országból jelentkező résztvevőkkel. A előadók és résztvevők között voltak Kiss Viktor, Parászka Boróka, Balázs Gábor, a Kurdisztáni Nemzeti Tanács és Andrea Wolf Jineológiai Intézet, a Syriza, a Razem, a Levica Slovenija, valamint a Preston Model, a Barcelona en Comú és a Ne da(vi)mo Beograd képviselői, utolsó előadónk a libertárius municipalizmus teoretikusának, Murray Bookchinnak a lánya, Debbie volt. Az előadások és kerekasztalbeszélgetések először az észak-szíriai, Rozsava néven ismert kurd autonóm közigazgatási területek helyzetéről és az ott kibontakozott társadalmi kísérletről, majd korunk globális felkelési hullámáról és az ennek előterében felismerhető ellenállási lehetőségekről, végül a municipalista mozgalmak és a kelet-európai újbaloldali pártok tapasztalatairól és perspektíváiról szóltak. Az eseményre vizuális elemek (poszterek, matricák) gazdag kínálatával, egy zine-nel és Abdullah Öcalan néhány magyarul korábban el nem érhető írásának magyar fordításával is készültünk. A konferencia lehetőséget adott arra, hogy kapcsolatot teremtsünk és ápoljunk regionális és hazai rendszerkritikus és baloldali szervezetekkel, és velük közösen gondolkozzunk az előttünk álló cselekvési pályákon.

2020. októberében látott napvilágot a hír, miszerint Borka-Szász Tamás, a Demokratikus Koalíció erzsébetvárosi önkormányzati képviselője illegális bitcoin-bányát üzemeltetett a kerület tulajdonában lévő számítógépeken. A botrány után Borka-Szász kénytelen volt lemondani mandátumáról és párttagságáról, időközi választással kell új képviselőt választani a Erzsébetváros 4. választókerületében. A Szikra Mozgalom tagjai számára egyértelmű volt, hogy ez ideális alkalmat teremt az ellenzéki előválasztás intézményének gyakorlatba ültetéséhez. A helyi balliberális pártok számára azonban ez nem volt ennyire egyértelmű, ezért kampányt indítottunk, amely online és offline egyaránt futott: petíciót indítottunk, Facebook-csoportot készítettünk, posztokat írtunk, podcastet gyártottunk, valamint standoltunk és szórólapoztunk is a választókörzetben. Tagjaink több száz aláírást gyűjtöttek össze és a választókerület minden postaládájába került szórólapjainkból. A COVID-19 járvány második hulláma miatt azonban novemberben rendkívüli jogrend lépett érvénybe, emiatt pedig minden időközi választást felfüggesztettek. Eleinte abban reménykedtünk, hogy ez csupán egy-két hónapig fog tartani, de egyértelművé vált, hogy tavasszal sem lesz választás a kerületben. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kerületi időközik és a ‘22-es országgyűlési választásokat megelőző előválasztások között átfedés lesz, ezért sem igény, sem erőforrás nem lesz az önkormányzati előválasztásra. A erzsébetvárosi kampányunkkal elsőszámú célunk az volt, hogy az országgyűlési választások előtt bizonyítsuk: az előválasztás stratégiai szempontból is fontos intézmény lehet. Örülünk neki, hogy ezt az ellenzéki pártok is belátták!